Bemutatkozás

10 éves koromtól egészen 25 éves koromig versenyszerűen röplabdáztam, NB1-ben és NB2-ben is passzoltam Szegeden ill. Winterthurban, ahol egy évig ösztöndíjjal tanultam. Emellett általános és középiskolában atletizáltam, az ügyességi számok tartoztak az erősségeim közé (nem a futás), gerelyhajításban hoztam néhány eredményt. Az egyetem elvégzése után Budapestre költöztem, ahol jobban megismertem az edzőtermek világát, belekóstoltam a crossfitbe, a funkcionális edzésekbe, és teljesen beleszerettem a terepfutásba. Végül, de nem utolsó sorban közgazdász diplomáim mellé edzői képesítést is szereztem. 2016 egy igazán nehéz év volt a sport tekintetében: év elején egy gerincműtéten estem át, 10 héttel később újra kiszakadt a frissen műtött porckorongom. Sok-sok rehabilitáció, gyógytorna és úszás után szeptemberben kezdhettem el kocogni (2-3 km-eket), decemberben már a Kékesen kúsztam a saras hóban, cipeltem a farönköt és csüngtem makiként a kötélen. Azóta nincs megállás — már ami az akadályfutást illeti.

Komoly lendülettel vágtál ebbe a sportba! Mi fogott meg benne, miért ezt választottad?

Az akadályfutás igen komplex sport, állóképességet, erőt, ügyességet és koordinációt, emellett mentális felkészültséget is igényel. Emellett sosem optimálisak a körülmények, a komfortzónát nap mint nap, az edzéseken is el kell hagynunk. Szívesen ajánlom mindenkinek, aki szeret a természetben sportolni, de önmagában a futást monotonnak találja, kihívásokra vágyik.

Az idei év nagyon aktív és eseményekkel teli volt. Veled mi történt 2018-ban?

A téli alapozás jól sikerült, a tavaszi szezon fő versenyei számomra a Military Survivor Run futamai voltak , majd kisebb versenyek után jött a bánki OB és Morzine-ban a Spartan Európa Bajnokság Beast futama. Kis nyári pihenőt követően az őszi szezonban 5-ből 5 versenyen állhattam dobogón, ráadásul abszolút országos bajnok lettem. Igyekszem okosan felépíteni, nem túlzsúfolni a versenynaptáramat, kellő időt hagyni a megfelelő felkészülésre és pihenésre a megmérettetések között. Összességében sikeres szezont zártam, sokszor álltam dobogón, nagyszerű élményeket szereztem, és ami talán a legfontosabb, hogy a sérülések messze elkerültek. Így, ezeket együttvéve nagyon örülök a sikereknek és izgatottan várom a 2019-es szezont.

Éppen ez a következő kérdés. Mi lesz jövőre, hogyan készülsz a szezonra?

Heti 3-4 futással és 2-3 erőnléti edzéssel kezdtem meg az alapozást november 1-jén. A gyógytorna a kiszakadt porckorongsérvem miatt a napi rutin része, melybe a heti több alkalommal végzett hengerezés, nyújtás is beletartozik: ezek egyfajta relaxációs tevékenységként funkcionálnak nálam. Futásban bőven van hova fejlődnöm, illetve a fogásom erősítésén kell dolgoznom, hogy az akadályspecifikusabb OCR versenyeken magabiztosabb lehessek a függeszkedést igénylő akadályokon. Olykor akadálypálya-edzéseket, valamint az Elite Challenge Training System Budapest (https://www.facebook.com/ectsbudapest/) edzéseit is látogatom.

Mik a terveid, céljaid?

Terveim szerint 2019-ben a Spartan Race Regional Series (AG) versenyein igyekszem majd minél előkelőbb helyezéseket elérni. Az OCR EB-re, valamint a Spartan EB-re is megvan a kvalifikációm, de még kétséges, hogy melyiken tudok majd résztvenni. Az MSR-en mindenképp ott leszek, illetve kíváncsian várom a Tefutsz, a Magyar Szövetség 2019-es országos bajnoki kiírását is.

Mi az a technika, amit használsz? Hiszen nem kevés jelentőpsége van a megfelelő felszerelésnek. Akár a versenyben, akár az edzésben.

A Watchman jóvoltából egy szuper, strapabíró TomTom Adventurer órát használok edzéseimhez, illetve az Icebug Team újoncaként 2019-ben nem lesz gondom cipőre és versenyfelszerelésre. Régóta szemezek a futómellényekkel, melyben a hosszabb edzésekre kényelmesen, elegendő mennyiségű hidratációt tudok magammal vinni, illetve a core edzésekhez nagyon klassz lenne egy saját bosu.

A jövő... mit gondolsz az OCR sportág jövőjéről? Mi a nagy "álmod"?

Nyugat-Európa egyes országaiban sokkal magasabb szinten áll az akadályfutás, a hazainál jóval több indoor és outdoor edzési lehetőséggel, tömegsporttá vált, emellett egy profi réteg is kinőtte magát, akik komoly, pénzdíjas versenyeken indulnak. Ha nem is “álom”, de klassz lenne, ha a félprofi (AG) kategóriákban egy olyan nevezési-támogatási rendszer alakulna ki, hogy ne kelljen a versenyzőknek a költségek miatt kihagynia egy Európa bajnokságot vagy világbajnokságot.

A dolgos hétköznapok és a magánélet, ennyi sport mellett nem egyszerű kérdés. Te hogyan tudod megoldani, hogy legyen magánéleted?

Meglehetősen szoros az időbeosztásom, korán reggel edzek, napközben az irodában vagyok (content managerként dolgozom), munka után edzéseket tartok, de hétvégente azért igyekszem időt szakítani a pihenésre, családra és a barátokra is. Szerencsére a környezetem, a családom, a párom, a barátaim és a munkahelyem is nagyon támogató, így nem nehéz összeegyeztetnem az aktív sportolást a mindennapi, civil élettel.

Köszönjük, sikeres felkészülést!

Edzések, edzéstervek: www.triatlonedzo.hu | Edzés cégeknek: www.cegedzes.hu

Tweet