[eredmények, hivatkozások]

Kérlek mesélj magadról, a sport karrieredről!

A futást azért kezdtem el, hogy fogyjak és egészségesebb legyek. Nem volt bennem semmi extra elvárás. Az elején... Gyerekkoromban tornász voltam a Szlovén nemzeti válogatottban és amikor 2007-ben abbahagytam a versenyzést hamar meghíztam és egészségtelenül kezdtem élni. Évekkel késöbb, amikor már sokat szenvedtem és küzdöttem ezzel, elhatároztam, hogy a futással fogok megváltozni és visszaszerezni az erőmet. Nem sokkal később az US-be mentem tanulni, ahol hála a nagyszerű környéknek (Kalifornia) hamarosan a terepfutás szerelmese lettem. Az elején sokat szenvedtem, de hajtottak az élmények és a kihívások. Szenvedéllyé vált. Az első néhány verseny után ráébresztettek a társaim és a szakemberek, hogy van tehetségem a futáshoz. Az erősítést és az akadályfutást kiegészítésként kezdtem el és jelenleg is az edzéseim nagy részét a terepfutás adja.

Az első OCR versenyemet 2013-ban teljesítettem Montereyben. Barátokkal egy csapatban indultunk, csak úgy poénból. 3 fiú és én. Az elején azonban eldőlt, hogy én gyorsan akarom teljesíteni, ők meg bulizni akarnak, így végül egyedül indultam, ők meg külön. Egyikük a férjem (akkor még a barátom) volt, aki azt mondta, hogy "nem akarnak rám várni állandóan az akadályoknál". Spartan Super táv volt 19 km, 30+ akadály, ami nekem nem tűnt nehéznek, hiszen akkoriban sok ultra távot futottam terepen. Végül így megnyertem az első versenyemet, a csapatom több, mint egy órával később ért be. De mivel hobbi futamban indultam, nem is néztem az eredményeket, nem volt kihirdetve, hónapokkal később tudtam csak meg! Így számomra egészen 2016-ig a terepfutás maradt és a kiegészítő erősítő edzések. 2016-ban - akkor már - a férjem beszélt rá, hogy induljak elit futamban. Cserébe egy csodás outdoor kempingezést ígért. Miért ne...!

Ugyanazon a pályán álltam rajthoz, ahol 2013-ban indultam. Az elit futamban kicsit megilletődtem, lassan kezdtem, sokan elfutottak mellettem. Mivel senkit nem ismertem, ezért nem is tudtam elhelyezni magamat a mezőnyben. Végül pár másodperccel lemaradva Rose Wetzel mögött a 4. lettem. Megszerettem a sportot, kombinálja a kedvenc sportomat (terepfutás), a tornával, az erővel, az ügyességgel - egyszóval a gyerekkorommal. Innentől kezdve nem volt megállás! Azóta több, mint 40 OCR versenyen indultam, 38 alkalommal álltam a dobogón, 19 alkalommal az első helyen.

Mivel foglalkozol a sport mellett, milyen a civil életed?

Tavalyig a Stanford Egyetemre jártam, ahol anyagtechnológiai mérnökként diplomáztam. A sikeres 2017 évi versenyszezon után elhatároztam, hogy teljes állásban OCR versenyző leszek, a férjemmel Boulderbe (Colorado) költöztünk, ami egy outdoor sport paradicsom. Így ez az év csak a sportról és a versenyzésről fog szólni.ha minden sikerül, akkor nemcsak az eredményekben, hanem a sportág alapjaiban is sokat fogok fejlődni, hiszen vannak távlati céljaim, de ezek még inkább csak álmok...

Mi a napi menetrended, hogyan töltöd ki a napjaidat az edzéssel?

Minden nap futással kezdek, 16-25 km között, főleg terepen. Igyekszem ezt is váltogatni, az időjárás ebben jó barát :-) Figyelek arra is, hogy a sebesség / állóképesség / robbanékonyság kellő aránya meglegyen, vannak erő edzések, amelyek szinte hegymászások, vannak kifejezetten gyors, atléta edzéseim is pályán, de a terep azért sokkal több, hiszen a versenyeket is terepen rendezik.

Délután mindig van egy második edzés, ami core / erő / koordináció specifikus, gyakran OCR elemekkel. Délután elég alcsony intenzitással dolgozom, az erőgyakorlatokat is inkább lassan végzem.

A két edzés között a hobbijaimnak élek: főleg az outdoor tevékenyésgeknek - kirándulás, hótalpazás, terepkerékpározás, sziklamászás -, de néha pihenek is, olvasni ilyenkor jut elsősorban időm. A férjem hasonlóan gondolkodik, így az edzések egy részét együtt végzzük, még akkor is, ha éppen más a feladatunk.

A délutáni edzés után a pihenés és a kikapcsolódás jön: szauna, úszás, krioterápia, nyújtás, jóga. Mivel elsődleges célom a heti +150km futás, minden más ezt egészíti ki. Szerencsére a férjem szeret főzni, így a lehető legjobb kényeztetést kapom, ami a nehéz edzések után különösen jól esik :-) Az estéket együtt töltjük és általában 10 körül alszunk el.

A férjed főz, ez nagyszerű dolog, de mi az amit szeretsz, mit tartasz a legjobbnak ehhez az intenzív sport karrierhez?

Nem követek trendeket és divatokat, a lehető legegészségesebb és tisztább ételeket próbálom fogyasztani. Kerülöm a desszertet és a nassolást. Kivétel a gyümölcs, amit szinte mindig és mindenkor tudok enni, szeretem is. Férjem szeret kreatívan főzni, nem követ recepteket, sokszor rögtönöz, egy stabil pont van az ételeinkben - a sok zöldség. A vörös húsokat részesítem előnyben, hogy a vas szintjét megtartsam a szervezetemben. Mivel az első edzést reggeli előtt végzem, gyakran csak 12 körül eszek először - ami számomra a reggeli: gabonapelyhek, müzlik és a végén egy kis kávé. Az esti étkezésig magokat szoktam enni, de nem nassolás miatt, hanem összeállított sporttáplálékként. A vacsora a legjelentősebb étkezésem, lassan és maximum annyit eszek, hogy éppen telítve érezzem magamat. Van egy másik jelzés - soha nem eszek többet mint a férjem ;-)

A versenyek előtt nem csinálom másként, legfeljebb egy kicsivel több szénhidrátot tervezek a menübe. Több tészta, rizs (elsősorban barna), a verseny előtt ritkán pedig zabszelet, banán - mivel mindig éhgyomorra futok, ez soha nem probléma.

Nincsen kiemelkedően kedvenc ételem, a lényeg, ha a férjem főzik az szuper! De főleg a gyümölcsöket szeretem, ha tehetem akkor egy egész görögdinnyét meg tudok enni :-)

Mik a tanácsaid a versenyzőknek, akik hasonlóan szeretnének a terepen mozogni, versenyezni, akár terepfutásban, akár OCR eseményeken?

A legfontosabb tanácsom: soha ne feledd, miért kezdted el! Könnyen el lehet veszni a teljesítményhajszolásában és akkor oda a lényeg! Az OCR versenyzőknek az a legfőbb tanácsom - ezt sajnos sokan nem veszik figyelembe - hogy a futással kell kezdeni, ha jó eredményt akarsz elérni! Mindegy milyen gyorsan teljesítesz egy akadályt, ha utána mindenki utolér. lapozd meg az erődet a futással, terepfutással, utána legyél egyre jobb az akadályokon. Amikor ez már könnyen megy, egymás utáni napokon, akkor kezdheted el kombinálni az edzéseket, akkor lehetsz igazán jó OCR versenyző!

A második fontos tanácsom: a futás elsősorban élmény legyen, csak azután legyen belőle edzés! Az emberek gyakran kérdezik tőlem, hogyan fussanak gyorsabban - de először eleget kell tudni futni ahhoz, hogy lehessen mit gyorsítani. Egy versenytáv lefutása nem lehet küzdelmes, ameddig az nem megy, ne akarj továbblépni! Az ultramaratnokat persze más szemmel kell nézni, az egy másik dimenzió. Kezd el a futást, legyen élmény és élvezet, ... majd amikor gond nélkül megy a heti 40-50km, akkor kezdhetsz el gondolkozni a továbbiakon, hiszen ekkor már elég erős leszel a sérülések elkerüléséhez is!

Harmadik tanács: van néhány alap gyakorlat, amit mindig és mindenhol elvégezhetsz, ezek az OCR alapjai is! Napi 30 burpee, függeszkedés a rúdon (a pár mp-től a pár percig -ez nyújtó gyakorlat is egyben), pár húzódzkodás, fekvőtámasz, plank. Összesen napi 5-15p és pillanatok alatt egy másik edzettségi szintre lépsz.

Kis gyakorlatokat naponta elvégezni sokkal jobb és hatékonyabb, mint ritkán valami megerőltető edzést csinálni, ami után napokig nem tudsz mozdulni.
A legjobb felkészülés egy versenyre: készülj fel, nevezz be, indulj el és a végén elemezd magadat (de még jobb, ha edző segítségét kéred), hogy mi az ami nem ment, miben kell javítani. Ezekben fejlődj a a következő versenyig.

"The best way to learn it to do it."

És az alapja mindennek: élvezd, amit csinálsz, találd meg a jó oldalát mindig!

Rea Kolbl eredmények

2017 World’s Toughest Mudder győzelem >>>

 A versenyről: 8 km körpálya terepen, 21+ akadállyal - 24 óra alatt ki mennyit tesz meg. Szinte a "szokásos" 24 órás verseny.

The World Toughest Mudder 2017 befutó

További eredmények: www.athlinks.com 

Forrás: www.triatlonedzo.hu 

Tweet